MÁV-kocsiban ülök, éppen verset írnék
Hadd dagadjon tovább vitorlám, a hírnév
Lágyan zötykölődöm a motorvonaton
Mert Pesttől hatvan kilométerre lakom
Marcona kalauzhölgy érkezik mellém
S mikor bérletemet éppen elővenném
Soraimra néz, grimaszol megvetően
Kevés örömöm telik e komor nőben
Továbblép s gondolja: "Ez a sznob kis úrfi
arról ír hogy hogy kell jégen seggrecsúszni?
Kolbászokról ír tán? Testnedvfolyásokról?
Jó véleménnyel van-e a finn lányokról?"
A vonat most megállt, és ő elindítja
És mint utas és MÁV összekötőhídja
Visszajön és mégis elkéri bérletem
Így vall imádatot a költőnek, nekem
A vonatköltő
2008.04.01. 20:29 Zebulon / Hiszékeny Úr
1 komment
Címkék: vers urbánlegenda
A bejegyzés trackback címe:
https://zebulon.blog.hu/api/trackback/id/tr28407121
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Lófő (törölt) 2008.04.01. 21:14:08
Ugyan kedve konyé,
ne legyél te báva,
lökd az erőspistát,
a kallernő valagába:)
ne legyél te báva,
lökd az erőspistát,
a kallernő valagába:)