Az igazi hedonistát a Valhalla várja,
ott a vikinglányok felé két karját kitárja,
megad nekik mindent, mire kicsi szívük vágyik,
Ragnarökig ágyában van hol egyik, hol másik.

Nirvánába is bejut az igaz hedonista,
ott várja őt a sok kopaszra nyírt bölcs buddhista,
rizspálinkával itatják, s mind vele tartanak,
addig táncolnak, amíg csak kongnak a fahalak.

A jó hedonista majd bejut a mennyországba,
az angyalok lába nyomát begyűjti egy zsákba,
beleszippantgat az angyalporos tasakjába,
ad a többieknek is, ne csak ő legyen kába.

Ha a hedonista Allah színe elé kerül,
csak addig kell várnia, míg az asztal megterül,
roskadozik bizony az a sok jó falat alatt,
ehet birkát, kecskét, tyúkot, pulykát, marhát, halat.

De amíg él az igazi hedonista ember,
önmegtartóztatni, aszketizálni ő nem mer,
az igazi hedonista léhűtő mihaszna,
egész nap csak heverészne, enne, inna, baszna.