Ma reggel költőtársamtól, Rihárdótól a következő SMS-t kaptam: "Következő versed címe legyen: Gyermekbácsi ruházat! Írd meg, ahogy egy bácsigyerek ruhát vesz."

---

A gyermekbácsiruházat szakboltba
Beérkezett jó hangosan trappolva
Egy ballonkabátos bácsigyermek
Aktatáskáját vidáman lóbálta
A Rigolettót fütyülni próbálta
Csak úgy zengtek a nagy üzlettermek

"Egy új kabátot szeretnék azonnal
Adják nekem tisztességes haszonnal
De gyorsan, mert sietek munkába
Homokvárat építek a cégemmel
S nem hintázhatok elnöki székemmel
Ilyen régi, viseltes ruhába' "

Hoztak neki szép marhabőr kabátot
Ráadták, mint királyra a palástot
De ő így szólt: "ez nekem öreges"
Hoztak hát egy mackómintás overállt
Ez sem tetszett: "nem vagyok én aberrált!
Gyerekeknek való ez, s röhejes"

Mérgesen indult el az ajtó felé
Amikor egy eladó ugrott elé
Kezében egy kék ballonkabáttal
A bácsigyerek szépen felpróbálta
Minden oldalról önmagát csodálta
Majd megállt a nagy tükörnek háttal

Elégedett mosoly ült ki arcára
Megkérdezte még, hogy mennyi az ára
S elővette marhabőr tárcáját
Kabátjához kért egy pilótasapkát
Zsebpénzét a boltosok mind megkapták
Köszönt, és szedte sétapálcáját.